Az Eszméletlen szerelem szórakoztat, felperzsel, és elvarázsol.
Ali Hazelwood A szerelem képlete c. regényével két éve robbant be a magyar könyvesboltokba, azonnal rabul ejtve a romantikus zsáner rajongók szívét.
Noha pozitív és negatív visszhangok egyaránt jutottak el hozzám a szerző kapcsán, a zsánerben végzett, mondjuk úgy, “kutatómunkám” során Ali Hazelwood megkerülhetetlennek látszott, így került a kezembe, s a könyvespolcomra az Eszméletlen szerelem, avagy eredeti címén Love on the brain.
Az írónő, aki a rövid ismertető szerint végzett tanulmányokat tudományos területen, magabiztosan (és nem ellenőrizhetően, de remélhetőleg hitelesen) kalauzol el bennünket a NASA kutatók világába, szembesítve annak belső problémáival: ideértve a női tudósokat mai napig is érő “megkülönböztetett” helyzetétől, és az amerikaban dívó doktori felvételi rendszert.
A borító könnyed csajos hangulata már a hasonló írói ígéret elárul mindent, amit tudnod kell, és ebben a tekintetben nem is okoz csalódást.
A történet tipikusan “ellenségből szerelem” toposzra épít, az egyébként (többnyire) szerethető karakterek küzdelmeiben sincsen meglepetés, és nagyjából az első húsz oldal alapján a történet valamennyi konfliktusa kikövetkeztethető, egyszóval: nem kérhetjük rajta számon az örök klasszikusok mélységeit.
Ennek ellenére a kiszámíthatóság és könnyedség, a szexi, titokzatos, izmos, de okos, s még ezen felül érzékeny főhősnek köszönhetően a regény egyszerűen beszippant és az utolsó oldalig el sem ereszt.
Nekem egyértelműen tetszett, és azóta az írónő első megjelent regényével szemezek.
Ti olvastátok valamelyiket?
Hozzászólás